A siklóernyőzést a külsőségei (repülés, magasság, stb.) alapján a kívűlállók általában extrém sportnak tekintik. Nem így maguk a siklóernyősök: ha az ember betartja az írott és az íratlan szabályokat, azaz kerüli a felesleges kockázatvállalást, a siklóernyőzés nem, vagy nem számottevően veszélyesebb a legtöbb konvencionális sportágnál. Kifinomult technikai sportról van szó, ezért a biztonságos repüléshez kétségkívül szükség van némi műszaki érzékre, mozgáskoordinációra, koncentrációképességre és természetes intelligenciára. Ezek hiányában a siklóernyőzés joggal tekinthető extrém tevékenységnek.Európában a siklóernyőzés mára igazi tömegsporttá fejlődött, amelyet tinédzserektől a nyugdíjasokig sok tízezren művelnek. A legtöbben nem profik, hanem hétvégi hobbipilóták. Ez némileg más megvilágításba helyezi a sportág hazai megítélését. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is kialakult a siklőernyőzés jogszabályi háttere, szervezeti struktúrája, hivatalos képzési módszertana és szakmai felügyelete. Jelenleg közel kétezer fős táborral rendelkezik, ezért „extrém” jellege itthon is egyre nehezebben értelmezhető.

Sajátítsd el ezt a képesseget az Airborne Siklórnyős Egyesületnél.