A Táplálkozás-Beállítás Csapata, módszereivel rávilágít az apró, de fontos különbségekre, továbbá arra, hogy milyen lépések vezetnek a szervezet igényeinek megfelelő, egészséges táplálkozáshoz. Avagy hogyan lehet felépíteni egy személyes étrendet, amely aztán életvitelszerűen megvalósítható a mindennapokban.

Életünk során megtanuljuk, hogyan használjunk eszközöket, melyek a tanulmányainkat,  a munkánkat vagy a párválasztásunkat segítik. Szembesülhetünk azzal, hogy fontos a tudatosság, melynek léteznek területei, illetve iránya és mélysége is. Habár testünk rendkívül rugalmas és sok mindent tud tolerálni, működésének ismerete mégis meghatározó életvitelünk tekintetében. Amit elfogyasztunk azok építőkövei lesznek szervezetünknek. Beépül egyaránt a jó és ártalmas is. Sok kellemetlenségtől tudjuk magunkat megkímélni, ha jobban megismerjük a környezetünket és működésünket, valamint odafigyelünk szervezetünk egyensúlyi állapotára és felismerjük az eltérés esetén adott jelzéseit. Ha elvesznénk az élet útvesztőjében, akkor érdemes néha lassítani és visszatérni az alapokhoz.

Emésztőrendszerünk egészséges működése és betegségei (klinikumok)

Az emésztés a tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) vízben oldható alkotó elemekre bontását jelenti, azzal a céllal, hogy az alkotóelemek a bélfalon felszívódva eljuthassanak a sejtekhez és beépíthesse, hasznosíthassa őket szervezetünk.

Az emésztés már az éhségérzettel kezdődik. A megszokások pavlovi reflexként - úgy mint az ebédidő közeledte, az étel megpillantása, az ételek illata vagy akár egy recept által közölt információ is - éhséget ébreszthetnek (kefalikus fázis), így megindul a belek korgással járó mozgása (perisztaltika) és a nyálelválasztás (szekréció). A nyál a szánkban, a nyálmirigyekben termelődik. A nyálban megtalálható emésztőenzimek segítségével már a rágás során megkezdődik a falatban található szénhidrátok, cukrok emésztése és egyúttal könnyebbé válik a nyelés is.

A nyeléssel a táplálék a gyomorba jut (gasztrikus szakasz), ahol a gyomornedvvel keveredik és a fehérjét lebontó (pepsin), tejet megalvasztó (kimozin), valamint zsírbontó (lipáz és sósav) enzimek segítségével előemésztjük a táplálékot. A gyomor önemésztését a gyomor által termelt nyák védi meg. A gyomor legfontosabb feladata a fehérjék előemésztése és a tápanyag továbbjuttatása, valamint egyes mikroelemek hasznosítása. A táplálék továbbítása során a fehérjék alkotóelemei, a peptidek és az aminosavak a vékonybélben szívódnak fel. Addig is a hasnyálmirigy enzimei elősegítik a zsírok és fehérjék emésztését, illetve a nukleinsavakat nukleotidokra hasítják. Az epe váladéka segíti a zsírok apró cseppekké történő szétválasztását, hogy a lipáz nevű emésztőenzim hozzájuk férhessen (emulgáló hatás).

A bél további traktusaiban (intesztinális fázis) teljessé válik az emésztés, lezajlik a felszívódás, kiürülnek a salakanyagok. A vékonybélben a bélnedv a fehérjéket és szénhidrátok hasadási termékeit végső összetevőkre bontja, viszont a vastagbélben már nincs emésztés, ott "csak" a víz, egyes vitaminok és az ásványi anyagok visszaszívása történik, valamint a mikrobiomunk fermentálja a poliszacharidokat (pl. élelmi rostok, más fermentálódó szénhidrátok) és egyes fehérjéket.

A vastagbélben többek között baktériumok, illetve gombák vannak jelen a bevitt tápanyag mennyiségétől és minőségétől függő arányban és mennyiségben. A vastagbél baktériumflórája a még emésztetlen tápanyagokat erjedéssel és rothadással bomlasztja.

Az elfogyasztott táplálékkal szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat is magunkhoz veszünk. A legtöbb vitamint naponta kell pótolnunk, némelyik esetében elegendő, provitaminok formájában. Például, ha sárgarépát fogyasztunk, akkor a benne előforduló karotin az anyagcsere folyamán A-vitaminná alakul. A táplálékban található ásványi anyagok, nyomelemek katalizátorként szabályoznak létfontosságú egészséges folyamatok fenntartásában, a hormonrendszer szabályozásában, az immunrendszer működésében, így a betegségek megelőzésében.

Az esetleges  szermaradványokkal (permetező-, gyomirtószer) együtt elfogyasztott táplálékkal és gyógyszerekkel, valamint mikrobákkal, elsőként a gyomor-bél traktusa kerül érintkezésbe. Ezek lokális hatása okozhat hevenyen lefolyó gyomor-bél panaszokat, illetve tartós hatásuk idült betegségekhez vezethetnek, mint például fekély betegségek, májbetegségek stb. 

Továbbá mozgáshiányos életmóddal, elhízással párosulva kialakulhatnak a cukorbetegségnek fokozatai, ételintoleranciák, illetve akár vastagbél-daganat is. (A Crohn-betegek jellemzően nem elhízottak és ez már fiatal korban megjelenik. (Forrás: Physical Activity and Cancer)

Mi az  irritábilis bél szindróma, azaz IBS?

Az irritábilis bél szindróma, röviden IBS egy funkcionális emésztőszervi betegség, azaz FGID, amit hasi fájdalom és megváltozott bélműködés jellemez. Az IBS okai szerteágazóak. A közelmúlt tanulmányai azt mutatták, hogy néhány IBS-es beteg, elsődlegesen a hasmenés domináns IBS-esek (és néhány IBD-s, pl. colitis ulcerosa), a kis mértékű nyálkahártya gyulladás és a megváltozott mikroflóra (mikrobiom) tartós jeleit mutatta. A mesalamine gyógyszerhatóanyag bélgyulladás-csökkentő tulajdonságai már régen ismertek. A Saccharomyces boulardii egy probiotikum/immunobiotikum, amit régóta használnak a hasmenés kezelésére, beleértve a fertőző hasmenést és a C. difficile fertőzést. (Forrás: A pilot trial of Saccharomyces boulardii in ulcerative colitis)

Regnáló IBS esetén, a Róma IV. (ami a funkcionális emésztőrendszeri diszfunkcióknál használt feltételrendszer egyik foka) kritériumaira alapozva, 53 IBS-D-s beteget (18 éves, vagy annál idősebb) vizsgált a megfigyelés. A szervi elváltozások kiszűrésére az összes beteg átment béltükrözésen, székletvizsgálaton, szérum anti-endomisium antitest szűrésen, laktóz tolerancia teszten és bél pete- illetve parazita vizsgálaton. A betegeket három csoportra osztották. Azon gyógyszerek, melyeknek hatásuk lehet a bélmotilitásra vagy kiválasztásra, nem voltak engedélyezettek. A tünetek értékelését a vizsgálat kezdetén és a kezelés után egy négy pontos Likert skála alapján végezték, mely a következőket tartalmazta: széklet gyakoriság, széklet forma és állag (Bristol skála), hasi fájdalom és puffadás.

A cél, értékelni a mesalamine hatásait önmagában és kombinált terápiában liofolizált Saccharomyces boulardiival az IBS-D-s betegek tünetkezelésére.

Érdemes odafigyelni testünk jelzéseire még az elhatalmasodó problémák előtt és ha szükséges, kivizsgálásokat követően szakember segítségét kérni.

A bélrendszerünkben szimbiózisban élő gombák és baktériumok egyensúlyi állapota nem elhanyagolható. Az egyoldalú táplálkozás az egyensúly megbomlásához vezet. Érdemes visszatérni a kezdetekhez, közelíteni őseink életviteléhez (halászó, vadászó, gyűjtögető életmód), illetve kialakult IBS esetén szakember segítségével kipróbálni az Alacsony FODMAP-étrendet, angolul: "low FODMAP diet" //könyv formában beszerezhető a bookline-ról vagy a Libriből//, mely bizonyítottan a leghatékonyabb táplálkozásterápia funkcionális emésztőrendszeri panaszok esetén. Csökkenteni a túlfogyasztást (böjttel), aktívabban élni, fokozni az anyagcserénket, egyúttal hormonháztartásunkat, valamint odafigyelni egészséges táplálkozásunkra. 

Testünk jelzéseinek felismerése, valamint egyértelmű panaszok esetén, dokumentáljuk, vizsgáltassuk ki magunkat és szükség esetén állítsuk be táplálkozásunkat szaksegítséggel.