Csupán érinteni szeretnénk ezt a területet, hiszen oly tömény és egyben szerteágazó. Szakterületek specializálódtak a  probléma mélységeire. Gondolatébresztőnek szánjuk, ha érintett lennél benne. Segítségképpen bekurblizza az érdeklődésedet és felkelti kiváncsiságod a további kutatómunkához, a cselekvéshez.

Az emberi viselkedés és pszichológia izgalmas területe a "orális fixáció", mely a szájjal kapcsolatos tevékenységekkel való túlzott elfoglaltságot jelenti, egy problémára adott tanult rossz válasz, kompenzációs módszere. Ez a jelenség különösen érdekes, amikor az evés, ivás és dohányzás közötti egészségtelen és önsorsrontó függőségi kapcsolatot vizsgáljuk.

A pszichológia szerint az orális fixáció az egyén élethelyeztének valamely területén a sikerélmény hiányában szájjal kapcsolatos örömélményre való alapvető vágyakozását jelenti. Ennek az alapvető vágynak kielégítésére különböző formákat nyújt fogyasztást generálva a társadalom. A vágy különböző formákban jelentkezhet, beleértve az evést, ivást, dohányzást, rágógumizást vagy más szokásokat, mint például a ceruzarágást. Az orális fixáció olyan mechanizmus, mely során az ember a kontrollt vesztve, vagyis a tudatosság hiányában szorongást és az azzal járó stresszt pótlólagos ösztönös reflexek túlzásba vitelével csillapítja, illetve elfojtja.

Sajnos a gazdaságot mozgató erők a pszichológiai ismeretek birtokában célzottan visszaélnek ismereteink hiányosságaival és érzéseinkkel. A megoldásképpen nyújtott termékértékesítési manipulációk megnehezítik az egészségre való ösztönös törekvést. Fogyasztható példaképpen nézd meg a dohányipar és a marketing, illetve a jogi szabályozások amerikai és globális alakulását bemutató "Köszönjük, hogy rágyújtott!" (2005!) című filmet.

A sikerélmény hiányának alig felismerhető érzetét több minden okozhatja, annak hibakutatásához sokszor szaksegítséget érdemes igénybe vennünk. Sajnos nem mindig kapjuk meg teljeskörűen az alapvető ismereteket önmagunkhoz, a psziché és anatómiai működéséről. Ebből a szemszögből már nem a beteg hibája a jelenség, mivel az önsorsrontó megnyilvánulás gyökere az élet korszakokkal korábbra tehető. A felismerés, a kíváncsiság, a cselekvés és az álhatatosság, egy szóval az ösztön uralása, nagyon fontos az egészséges életvitelhez való visszatérésben és  annak művelésében. Az életünkben a hiányt jelentő sikertelenség valamely árnyalatának oka megbújhat generációkon keresztül öröklött, vagy inkább tanult szokásokban, viselkedés-programunk kódolásában, amit erősíthetnek a társas kapcsolatok minőségében és gazdasági környezetünk jogosultsági viszonyaiban rejlő tényezők.  

Ebben a turbulens környezetben az alapoknál leledző stabilitás hiányában alakul ki az orális fixáció, amely során a szeretet és az élet valamely területén a vágyott sikeresség megoldhatatlannak érzett hiánya, a megfelelés tanult kényszere visszakanyarítja az embert az újszülött szájjal végzett alapvető probléma megoldásához - ami egyben örömforrás és sikerélmény -, a táplálkozáshoz. A psziché szeretetéhségében a dohányzás lényegében egy önbántalmazás, ami egy tanulási folyamat eredményeképpen visszavezethető szülői kapcsolatokban a szeretet deformitásához. Valójában a szeretetet, a stabilitást vágyva nyúlunk a rossz megoldáshoz, amihez az idők során hozzászoktunk. A szervezet a környezeti tényezőket adaptálja, vagyis hozzászokik, legyen az az inger egészséges vagy akár ártó hatású.

Az evés és túlevés: az evés az egyik leggyakoribb formája az orális fixációnak. Az emberek gyakran esznek nem csak az éhség miatt, hanem a kényelem és az érzelmi kielégülés érdekében is. Az orális fixáció következtében túlevés alakulhat ki, ami hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például elhízás vagy anyagcsere-betegségek.

Az ivás és az alkoholizmus: az alkoholizmus is kapcsolódhat az orális fixációhoz. Az alkoholt fogyasztók gyakran használják az italt stressz, szorongás vagy feszültség enyhítésére. Az alkoholizmus súlyos egészségügyi következményekkel járhat, beleértve a májbetegségeket és az idegrendszeri károsodást.

A dohányzás és rágógumi használat: a dohányzás és a rágózás is kapcsolódhat az orális fixációhoz. A dohányzók gyakran használják a cigarettát vagy a rágógumit, hogy csökkentsék a stresszt és megnyugtassák magukat. Azonban mindkét szokás súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz, mint például a tüdőrák vagy az ínybetegségek. Az állandó rágózás kilazíthatja a fogak töméseit és az emésztés első fázisaként a rágással reflexszerűen, ám feleslegesen beindul az emésztés folyamata, még a gyomorban is, pedig emésztendő falat nem kerül a gyomorba.

Az orális fixáció kezelése és megelőzése kulcsfontosságú a jó egészség és életminőség megőrzése érdekében. 

• Fontos, hogy az egyén felismerje az orális fixáció jeleit és azokat, hogy mikor és miért jelentkeznek.
• Nagyon fontos az egészséges alternatív egyéni módszerek megtalálása a stresszkezelésre, például a meditáció vagy a testmozgás, melyek segíthetnek az orális fixáció csökkentésében. Jelentős előrelépést érhetünk el a jelenség és a kiváltó okok, mechanizmusok megismerésével.
• Nagyon fontos az érzelmi támogatás, amikor az orális fixáció mögött érzelmi problémák állnak, fontos lehet szakember segítségét kérni a kezeléshez. A megoldás során a fokozatosság és a tudatosság elmélyítése stabilitást eredményez.
• Fontos a tudatosság, az ismeret az egészséges szokásokról, az egészséges étkezés, valamint az életmódra való törekvés segíthet csökkenteni az orális fixáció negatív hatásait. A folyamat során  felszabaduló energiák (düh, harag) nem jó tanácsadók, viszont ezej energiáit felhasználhatjuk tudatosan a motivációra, az állhatatosságra, a célunk elérésére, hogy egészégesen éljük életünket. Asszertívan védjük határainkat, személyes terünket.

Az orális fixáció érdekes pszichológiai jelenség, amely az evés, ivás és dohányzás kapcsolatában jelenik meg. Az egyén stressz, szorongás vagy érzelmi instabilitás esetén hajlamos lehet az orális tevékenységekre való túlzott támaszkodásra. Azonban az ilyen szokások hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal járhatnak. Fontos, hogy felismerjük és kezeljük az orális fixációt egészségünk és jólétünk megőrzése érdekében.

Fontos megkeresnünk és felismernünk saját érzéseinket és határainkat, valamint dolgoznunk rajtuk a kitűzött cél érdekében.

Fontos felismernünk a környezetünk fogyasztást stimuláló hatásait és megszabni a határokat, bővíteni ismereteinket.

A tartósan stressznek kitett szervezet kötőszövete, főleg az izomzat, jelzésként fájóan görcsössé válhat, mely egy védekezési mechanizmus is és a háttérben pszichés okok, valamint az ergonómia hiánya is meghúzódhat. Olvasd el kapcsolódó cikkünket arról, hogy: Mi a primer fibromyalgia?, illetve a kiégés jeleit bemutató cikkünket: Edzettség és a túledzettség, nem csak sportolóknál!